9300 Csorna, Soproni út 97.
OM azonositó: 203051
11 °C
"A digitális technikai eszközök újszerűségének motiváló erejével a korszerű tudásért, a kompetencia alapú oktatás széles körű elterjesztésért" című
TIOP-1.1.1-07/1-2008-0881 azonosító számú projekt megvalósítása

Rendhagyó történelemóra a Parlamentben

2019

Rendhagyó történelemóra a Parlamentben

A Soproni Szakképzési Centrum Hunyadi János Középiskolájának 11.A osztálya december 16-án Selyem Istvánné osztályfőnökük és Szalay Balázs történelemtanáruk kíséretében az Országházba látogatott, ahol részt vettek a Parlamenti különóra elnevezésű rendezvényen. A programon az ország négy középiskolás osztálya ismerkedhet meg az Országház értékeivel és az országgyűlés működésével.   


Az osztály túlnyomó többsége most járt először a Parlamentben, így nagy várakozással szálltunk fel reggel a vonatra. A pályaudvarról metróval mentünk a Kossuth térre, mely ugyan még ködbe burkolózott, de a beléptetés előtt volt időnk megnézni a lenyűgöző épületet és az ott látható emlékműveket.

A Parlamenti különóra nem egy hagyományos parlamenti látogatás. A nevével ellentétben igazából egy ötórás program volt, mely a kongresszusi teremben, korábbi nevén a főrendiházi teremben kezdődött. Andrási Réka, az Országgyűlés Hivatalának munkatársa volt a kísérőnk, aki bemutatta az üléstermet, folyamatosan tesztelve tudásunkat, mi pedig „cserébe” kérdések özönével árasztottuk el. A terem értékeinek megismerése, és az izzók megszámlálása után bejártuk a gazdagon díszített folyosókat, és közben megismertük az 1885-től 1904-ig tartó építés történetét is.


A Delegációs teremben helyet foglaltunk a nemrég készült székekben, ahonnan jól láthattuk a Ferenc József 1867-es koronázást ábrázoló hatalmas festményt is. Nagy élmény volt, hogy bemehettünk a köztársasági elnök páholyába is, ahonnan remek kilátás nyílik a képviselőházi teremre. Megtudtuk, hogy a magyar parlamenti gyorsírók a legjobbak a világon, akik tízpercenként váltják egymást és egy külön bejáraton érkeznek az ülésterembe. Még távolról is jól láttuk a pulpitus sérülését, melyet 1912-ben egy Tisza Istvánra kilőtt pisztolygolyó okozott. A társalgón keresztül a kupolacsarnokba jutottunk, ahol a koronázási ékszereken kívül megnézhettük az oszlopfőkön álló történelmi alakokat. Akit érdekel, hogy Árpád fejedelem miért néz a Habsburg uralkodók felé, keressen meg minket.


A kongresszusi terembe visszatérve egy kvízjátékban mértük össze tudásunkat a másik három – két budapesti és egy szolnoki – középiskolai osztállyal. A következő kérdésekre kellett helyesen válaszolnunk. Mi a mandátum? Melyik intézmény gyakorolja Magyarországon a törvényhozó hatalmat? Hogyan készül az Országgyűlés hiteles jegyzőkönyve? Mi tartozik a házelnök feladatai közé? Kik választják az Országgyűlés elnökét? Mikor kerültek a mai helyükre a koronázási jelvények? A végig kiegyenlített vetélkedőn az utolsó kérdés döntött. Mivel mi találtuk el, hogy mennyi a hölgyek aránya a mai magyar Országgyűlésben (csupán 12%), ezért nagy örömünkre egy tortát nyertünk.


Mivel aznap nem volt ülésnap, így a karzatról ugyan nem pillanthattunk bele az igazi Országgyűlés munkájába, de az egymást váltó programok ezt feledtették velünk. Megcsodáltuk az Országgyűlési Könyvtár bútorzatát, sétálhattunk a könyvekkel zsúfolt polcok között, és láttunk egyetemistákat is, akik ott készültek a vizsgáikra. A szervezők ezután szendvicsekkel, aprósüteményekkel, gyümölcslével és ásványvízzel kedveskedtek nekünk.


Ebéd után egy szimulációs játék során ismerhettük meg az igazi Országgyűlés munkáját. A képviselők szerepébe bújva játszottunk el egy rövid ülésnapot. A mi frakciónak a Rábaközi fiatalok nevet adtuk. A pulpituson Nagy Liza formálta meg az egyik jegyzőt. Kaisch Noel a frakcióvezető, míg Szeli Marcell a Népjóléti bizottság kisebbségi előadója szerepét alakította. A terembe érkező elnököt felállva köszöntöttük, eljátszottunk egy miniszteri esküt, és egy-egy törvényjavaslatnál mi is tapsoltunk vagy éppen zúgolódtunk, de olyan is előfordult, hogy kezet fogtunk a másik „párt”-hoz tartozó képviselőkkel.


A játék során megemlékeztünk a trianoni békediktátumról és „elfogadtunk” egy környezetvédelemről szóló törvényt is. A szervezők azt is megengedték, hogy a pulpitust elfoglalva készítsünk osztályképeket.


A programnak ezzel korántsem volt vége, mert ezután következett egy képviselői előadás. Az számunkra is akkor derült ki, hogy a beszélgetőtársunk a „mi” képviselőnk, Gyopáros Alpár lesz. 


A képviselő úr beszélt a törvényhozás működéséről, az egyes képviselőcsoportok elhelyezkedéséről, majd kötetlen beszélgetésre váltottunk át. A fővárosi diákok bátrabban kezdtek, de aztán Szabó Zsüliett vezetésével mi is belejöttünk. A képviselő úr kijelentette, hogy nincs tabu, és a kérdések alapján nem is volt. Néhány kérdés, amit a fiataloktól kapott:

Milyen egy napja?

Milyen hosszú egy ülésnap?

Hol ül a teremben?

Mennyi a fizetése?

Miért választotta ezt a pályát?

Milyen végzettség kell ahhoz, hogy valaki képviselő lehessen?

Volt már olyan, hogy szíve szerint máshogyan szavazott volna, de kötötte a pártfegyelem?

Milyen hírforrást ajánlana a fiataloknak?

Mi a véleménye a Lokál című lapról?

Milyen a viszonya az ellenzéki polgármesterekkel?

Hogyan tartja a kapcsolatot a választópolgárokkal?

Milyen ember Orbán Viktor?

A miniszterelnöknél bevezetne-e valamilyen korlátot a hivatali időben?

Változtatna-e a jelenlegi választójog feltételein?

Önnek is volt 9-10 órája egy nap?

Mit gondol, a nyugdíj korhatár emeléséről és arról, hogy lesz a mai fiataloknak nyugdíja?

A politikusok is fizetnek adót?

Egy képviselő a válaszában mondhat-e bármit, pl. azt, hogy Boldog karácsonyt?

Hogyan lehet elviselni a képviselői rendbontásokat?

A beszélgetés jó hangulatban ért véget, és még egy közös kép is készült a leendő választópolgárokkal.

A napot az Országgyűlési Őrség díszbemutatója zárta, amit a rendvédelmi tagozatos diákok érdeklődve néztek végig, sőt ketten – Melczer Alex és Vizler Kristóf – a próbát is kiállták. Búcsúzóul még egy osztályképet készítettünk a karácsonyi díszekbe öltözött Országház díszlépcsőházában. Tudással és élményekkel gazdagodva tértünk haza a Parlamenti különóráról.

A beszámolót készítette: Szalay Balázs